A munkahelyen biztosítandó ivóvíz minőségi előírásairól
A vezetékes víz ivóvízként való fogyasztásának ösztönzését az EU ivóvíz irányelve kiemelt céljának tartja. Ennek egyik eszközeként javasolja a fogyasztók releváns információkkal való ellátását annak érdekében, hogy növekedjék a bizalom a csapvíz minőségével kapcsolatban. A 2023 január 12-től hatályos 5/2023 (I.12.) ivóvíz rendelet is több ponton támogatja ezt a célt.
- A vízszolgáltatók kötelesek a szolgáltatott víz minőségét jellemző adatokat közzé tenni, a rendeletben meghatározott vizsgált paramétereket, az alkalmazott fertőtlenítési technológiát. Ezek az adatok eddig is rendelkezésre álltak, többségük nyilvános volt. A rendelet egyértelművé teszi a felelősségi határokat az ivóvíz minőségére vonatkozóan és a vízórát követő hálózat állapota miatt bekövetkező vízminőség romlásra hangsúlyozottan felhívja a figyelmet.
- Az országos tisztifőorvos elkészíti és honlapján közzéteszi a házi vízelosztó rendszerre vonatkozó általános kockázatértékelést, mely kockázatok közül az ólomszennyezés értékelését tartja relevánsnak (5ppb célértékhez hasonlítva).
- Az elsőbbségi létesítményeknél a járási hivatal ellenőrzi az ólomszennyezésre vonatkozó kockázat értékelést, szükség esetén gondoskodik a megfelelő tájékoztatásról a kockázatok csökkentése érdekében.
- Az ivóvízzel érintkezésbe kerülő termékeknél (pl. csapok, vízadagolók, víztisztítók) a bejelentőnek, engedélyesnek, forgalmazónak tájékoztatási kötelezettsége van a fogyasztók felé a közegészségügyi felhasználási feltételekre vonatkozóan, és minimum követelmény az ivóvíz biztonsági engedélyek megléte.
Mi következik a rendelet előírásaiból a munkahelyen biztosított ivóvízre vonatkozóan?
A forgalmazási szabályozás szigorítása nem mentesíti a felhasználót a tájékozódási kötelezettség alól. Az NNK hangsúlyozottan felhívja a figyelmet arra, hogy a vízkezelő/adagoló alkalmazása előtt "érdemes figyelembe venni és mérlegelni a berendezések alkalmazásának előnyeit és hátrányait, a helyi vezetékes víz minőségét és a megoldani kívánt problémát" [1].
A forgalmazási szabályozás szigorítása nem mentesíti a felhasználót a tájékozódási kötelezettség alól. Az NNK hangsúlyozottan felhívja a figyelmet arra, hogy a vízkezelő/adagoló alkalmazása előtt "érdemes figyelembe venni és mérlegelni a berendezések alkalmazásának előnyeit és hátrányait, a helyi vezetékes víz minőségét és a megoldani kívánt problémát" [1].
A vezetékes víz minőségét Magyarországon a szolgáltató azért a "vízóráig" garantálja, mert az épületen belüli vízhálózat állapota, az épület üzemeltetője által alkalmazott vízkezelés (szűrés, tisztítás, lágyítás, vastalanítás stb.) a fogyasztói végpontokon lévő vízcsapok, adagolók, víztisztítók a szolgáltatott víz minőségét befolyásolhatják, ronthatják. A fogyasztói végpontokon a vízben egészségre káros szennyezők is megjelenhetnek. A vízórát követően a víz minőségéért az épület tulajdonosa, üzemeltetője felel, praktikusan a "tényleges fogyasztás átadási pontjáig".
A vízminőségnek a tényleges fogyasztás helyén kell megfelelnie az előírásoknak, ami munkahelyek esetében (jellemzően bérlemények) a különböző végpontokat követően is eltérő lehet. A tényleges felhasználás helyén a vízminőségért az felel, aki az "utolsó vízminőség megváltoztatására alkalmas" beavatkozásról, szerelvényről (csaptelep, vízadagoló, víztisztító) döntött. Ha hálózativíz-adagolót és/vagy víztisztítót alkalmaznak, a vízadagolót követően a víz minőségéért pl. a vízadagoló tulajdonosa a felelős.
Miért fontos a víz felhasználóhelyi minőségének ismerete, a kockázat értékelés?
A fogyasztás helyén lévő víz minőségét befolyásolhatja a vízórát követő vízkezelés, a vízhálózat, vízadagolók állapota, ezért a vízfogyasztók tájékoztatása a vízminőségről kiemelten indokolt a nagyobb épületekben.Vízadagolót követően fontos információ az alkalmazott vízkezelés típusa, a kezelésnek a víz minőségére gyakorolt hatása (fizikai, kémiai minőség változtatás), és nem utolsó sorban a sótartalom, só-összetétel (speciális diétát folytatóknál releváns).
Hasonlóan a csomagolt vizek cimkéjéhez, amin a vonatkozó rendelet által meghatározott paramétereket fel kell tüntetni, a vízvételi helyek mellett is érdemes tájékoztatni a fogyasztókat a víz minőségéről vagy az adatok elérhetőségéről pl. QR kód. Vezetékes víz felhasználása esetén a vízminőségről való tájékoztatás nagy mértékben növeli a "hálózati vízből biztosított ivóvíz" fogyasztása iránti bizalmat, ezzel csökkentve a palackozott víz iránti igényt.
Hogyan érdemes tájékoztatni?
A vonatkozó rendeletben, hatósági előírásban meghatározott kockázat értékelés előírt monitoring vizsgálatainak eredménye, a vízszolgáltató által közzétett vízminőségi paraméterek felhasználása jó kiindulási alap. A víztisztító, vízadagoló "vízminőségi garanciája" a vízminőségre tehető állítások függvényében csökkentheti vagy kiválthatja a kötelezően elvégzendő vízvizsgálatokat.
Ha az alkalmazott POU vízkezelés az épület vízhálózatában potenciálisan megjelenő összes szennyező eltávolítására alkalmas, ezek a vizsgálatok a víztisztító ivóvízbiztonsági engedélyében szereplő előírásokra redukálhatók, jó esetben elhagyhatók. A vízadagoló vagy vízvételi hely mellett elegendő feltüntetni azt, hogy "másodlagos vízszennyezőktől mentes, fogyasztásra előkészített és/vagy tisztított hálózati ivóvíz".
Az 5/2023 rendelet előírásainak való megfeleléshez az ivóvíz portfóliót a céges ivóvíz szabályzat figyelembe vételével érdemes kialakítani.
A vezetékes víz felhasználása előtt érdemes tájékozódni az épület belső ivóvíz hálózatának kockázat értékeléséről, a fogyasztói végpontokig.
Amennyiben a releváns kockázat, azaz az ólomszennyezés nem zárható ki, a kockázat valószínűségétől és a szennyezés mértékétől függően érdemes mérlegelni a lehetséges megoldásokat.
Potenciális ólomszennyezés esetén a víz olyan POU víztisztítót követően alkalmas fogyasztásra, melynek ólomeltávolítási hatékonysága NNK tanúsítottan megfelel az elvárásoknak. A biztonságos üzemeltetés és a tájékoztatási kötelezettség érdekében szükséges plusz feladatokkal, költségekkel (pl. laborvizsgálatok) is érdemes számolni a víztisztító/vízadagoló kiválasztását megelőzően.
Potenciális ólomszennyezés esetén a víz olyan POU víztisztítót követően alkalmas fogyasztásra, melynek ólomeltávolítási hatékonysága NNK tanúsítottan megfelel az elvárásoknak. A biztonságos üzemeltetés és a tájékoztatási kötelezettség érdekében szükséges plusz feladatokkal, költségekkel (pl. laborvizsgálatok) is érdemes számolni a víztisztító/vízadagoló kiválasztását megelőzően.
Miért kell a kockázat értékelés, miért fontos az ólomszennyezés kizárása vagy vizsgálata vízadagoló választás előtt?
Fontos tudni azt, hogy a vízadagoló, víztisztító ivóvízbiztonsági- és forgalmazási engedélye önmagában nem garancia a megfelelő ivóvíz minőségre, a vízben lévő szennyeződések biztonságos eltávolítására (kiemelten igaz ez az ólomszennyezésre). A víztisztító alkalmazási területéről, a biztonságos üzemeltetés feltételeiről az NNK szakhatósági vizsgálataira alapozott szakvélemény ad útmutatást.
Hogyan érdemes tájékozódni, vízadagolót/víztisztítót választani?
A vízadagolókban általánosan alkalmazott vízkezelés az ólom biztonságos eltávolítására nem alkalmas. Ha a víz ólomszennyezése nem zárható ki, a hálózati- vízadagolóra vagy önállóan használt víztisztítóra a beszerzéskor elő kell írni az ólom eltávolító képességet*, mint feltételt (*NNK ólomra tanúsított víztisztító).
A vezetékes víz minőségének és a víztisztító szakhatósági vizsgálati eredményeinek ismeretében érdemes garanciát kérni a kezelt/adagolt víz minőségére.
Miért van szükség a "vízminőségi garanciára"?
A vízadagoló/víztisztító használata esetén a berendezésre vonatkozóan a vízfogyasztó számára elérhető helyen közzé kell tenni a közegészségügyi biztonságos alkalmazási feltételeket és a vízminőségről való tájékoztatást. Ezeket az információkat alátámasztó szakvélemények a vízbiztonsági engedély mellékletét képező olyan dokumentumok, melyek jelenleg a forgalmazó, engedélykérő számára adhatók csak ki (nem érhető el nyilvános adatbázisból), ugyanakkor szükségesek ahhoz, hogy a vízadagolóról, víztisztítóról tett állítások megalapozottsága ellenőrizhető legyen. Segítendő az 5/2023 rendelet előírásainak való megfelelést, a forgalmazó "vízminőségi garancia" keretében ezekre a szakhatósági véleményekre alapozva állításokat tehet a tisztított víz minőségére vonatkozóan. Ha a kiválasztott víztisztítóra, adagolóra nem érhető el pl. a forgalmazó honlapjáról a hivatalos NNK szakvélemény, érdemes megkérni. Ha ez a garancia nem érkezik meg vagy hiányos a szakvélemény, az is információ és elgondolkodtató.
Mit tartalmaz a vízgarancia és mire jó?
A szakhatósági vizsgálatok mérési eredményeire alapozott szakvéleményt, az abból levonható következtetéseket, a mérési jegyzőkönyvek és szakvélemények elérhetőségét. A garantált vízminőség biztosításának feltételeit.
Ha az ólomszennyezés kockázata nem zárható ki egy épületben, érdemes univerzális, prémium vízminőségi garanciás POU megoldást választani! Univerzális vízgarancia olyan víztisztítóra adható, ami az összes, egészségre káros hatással lévő potenciális vízszennyező eltávolítására alkalmas és üzemeltetése biztonságos. Magyarországon az ólomszennyezés 100% közeli eltávolítására adható garancia vállalás releváns.
A Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratóriumban évtizedek óta vizsgálunk különböző vízmintákat. Tisztában vagyunk a feladóhelyen és a fogyasztóhelyen mérhető vízminőség-romlást okozó szennyezők körével és mértékével. Ismerjük az ivóvíz tisztításban alkalmazott technológiák előnyeit, hátrányait, az egyes vízkezelő eljárások illeszthetőségét (kémiai szempontból).
Az egészséges ivóvíz biztosításának bármely fázisához kapcsolódva állunk rendelkezésre munkahelyi döntéshozók, beruházók, magánemberek részére is: az akkreditált vízvizsgálatoktól a megfelelő POU megoldások ajánlásáig.
Az optimális "vízportfólió" kialakításakor a vállalati ivóvíz szabályzat előírásai mellett prioritásként kezeljük a fenntarthatósági szempontokat, a vezetékes víz ivóvíz célú felhasználását.